NAGYEB’18 ELSŐ INTERJÚ

nagyeb18

A 2018-as NagyEB-vel beszélgettünk. Az első interjú.

Számítottatok egymásra?

Blanka: Egyáltalán nem, meglepetésként ért bennünket a dolog.

Dóri: Egyáltalán nem, és ez érződött akkor is, amikor először találkoztunk. Ennek ellenére egy hatalmas hármasöleléssel fogadtuk egymást.

lint: Persze a meglepettség mellett nagyon örültünk egymásnak.

Választottatok már keretmesét?

ri: Igen, választottunk. (Amit azóta mindenki tudhat már.)

Nehéz volt választani?

Blanka: Szerintem, nehéz dolgunk volt.

Bálint: Az okozott különös nehézséget, hogy olyat kellett választanunk, amiben két lány – egy fiú a főszereplői felállás, és ez elég ritka. De sikerült!

Mit vártok az előttetek álló évtől?

Bálint: Az eddiginél is kevesebb alvást, több munkát. Én érettségizni is fogok, úgyhogy így lesz minden más jó dolgom is. De azt várom, hogy egy hatalmas utazáson menjünk keresztül mindannyian.

Dóri: Nagyon sok lemondással fog járni ez az év, mert én elég sok mindent csinálok, de most nyilván ez fog a fontossági sorrend élére kerülni. Most nagyon be kell majd osztanom, hogy miből mennyit és hogyan tudok csinálni. De hasonlóan, mint Bálint: nagyon várom.

Blanka: Mindenképp, sokat fogunk fejlődni együtt is és külön is.

Bálint: Szerintem már eddig is sokat fejlődtünk együtt.

Dóri: Nagyon örülök annak, hogy van két olyan ember, akik ennyire aranyosak, és lehet rájuk számítani.

Blanka: Sokat várok ettől az évtől. Hogy megtanulom egyre jobban beosztani az időmet, hogy átlátom, mi hogy működik, már nagyon készülök. Sok élményt várok, mindenképpen egy jó bort és elégedett kilencedikeseket.

Mi az, amit a berzsenyisek nem tudnak rólatok?

Bálint: Hm, egészen jól tudok Braille-írással írni és balkezes vagyok.

Dóri: Zenekarba járok, és tizenegy éve fuvolázom. Sokáig lovagoltam, most pedig röplabdázom az iskolai csapatban.

Blanka: Nagyon szeretek kollázsokat és montázsokat készíteni. És ez nem csak azt jelenti, hogy a naptáramat kidekorálom, hanem akár a szobámban is egy egész falat tele tudok ragasztgatni. Érdekesség még, hogy éltem az Arab Emírségekben, és előtte pedig még kisebb koromban Szaúd-Arábiában.

nagyeb188

Milyen volt az első Nulltáborotok?

Bálint: Nagyon szerettem volna a szervezők közé tartozni.

Dóri: Akkor tetszett meg igazán a Nulltábor, amikor Kisnullban hetedikben először hallottam a hívózenét, és ott táncolt mindenki, és akkor azt éreztem, hogy ez így mennyire csodálatos. Ott álltak előttem az EB-im, mellettem Dorci, zseniális volt. Az volt a kedvenc Nulltáborom. A Nagynull nagyon más, de az a táborom is fantasztikus volt.

Blanka: Amikor a Berzsenyibe jöttem, nem voltak kapcsolataim, és már a kirándulásokon is teljesen le voltam nyűgözve, hogy ezt tényleg diákok csinálják, és ez nekik ennyire fontos. A nagynullos csapatomat pedig imádtam, belőlük lettek a legjobb barátaim is, és gyakran felemlegetünk emlékeket a táborból. Viszont két évig segítő voltam. Az első évben azért pályáztam segítőnek, mert nem volt csapatom, de nem bántam meg, és idén is annak pályáztam volna, ha nem jön közbe a megtisztelő feladat.

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.