A magyar oktatási rendszer|közvéleménykutatás

Mi a helyzet? Ez rendben van? Lehet rajta változtatni? Hogyan? Nagyjából ezekre a kérdésekre válaszolt 126 berzsenyis diák. A tanulásunk körülményeivel kapcsolatban nem volt nagy vita, a megoldásról már annál több véleményt kaptunk.
Milyen az oktatási rendszer helyzete Magyarországon?
A legtöbb diáktársam (a válaszolók 82,5%-a) úgy gondolja, hogy nincs jó helyzetben az oktatás, de jóval rosszabb is lehetne. Kevésbé optimista hozzáállással válaszoltak a szavazók 15,9%-át alkotók, akik úgy gondolják, borzalmas körülmények között kell léteznünk az iskolákban. Azonban néhány olyan ember is akadt, aki szerint minden rendben van (1,6%).

187BFEC6-B438-4D72-BDCF-91060D57D084

A kérdésre adott válaszok diagrammon

 

Már a Berzsenyi’s-ben is írtunk a Diákparlament tüntetéseiről, most a berzsenyiseket is megkérdeztük róla.
Kérdésünk lényege az volt, hogy szerintük elérhet-e a Diákparlament valamit a tüntetéseivel, ez után pedig a felől is érdeklődünk, hogy ők részt vesznek-e a tüntetéseken.
A nagy többség újfent az arany középutat választotta, miszerint ők remélik, hogy lesz változás, de sajnos nem biztosak benne, ez a válaszadók 80,8%-a volt. A két szélsőség szinte egyenlően felezte az embereket, 10,4%-a abszolút nem látja értelmét a tiltakozásoknak, hiszen szerintük nem érnek el vele semmit, míg 8,8%-a a megkérdezetteknek holtbiztos benne, hogy lesz eredménye a tüntetéseknek.

A kérdésre adott válaszok diagrammon

A kérdésre adott válaszok diagrammon

Na, de ki ment el rájuk?
A válaszolók 42,9%-a biztosan nem, ami azért érdekes, mert ez jóval több, mint azon emberek száma, akik azt gondolják, nincs értelme a rendezvényeknek. Ezek szerint, ezen emberek nagy része csak csendben reménykedik, vagy otthon veszi biztosra, hogy a tüntetéseknek lesz eredménye? (Természetesen ebbe a feltevésbe nem tartozik bele az az ember, aki, valamilyen rejtélyes okból kifojólag, nem válaszolt erre a kérdésre). Az egy fokkal aktívabb reménykedők táborát a válaszadók 42,9%-a adja, akik egy-két tüntetésen ott voltak. De az abszolút titánok a 126 ember 14,3%-a, akik eddig minden egyes tüntetésen részt vettek.

A kérdésre adott válaszok diagrammon

A kérdésre adott válaszok diagrammon

Mi lehet a megoldás?
Érdekes megfigyelni, hogy a 126 diákból 124 nincs teljes mértékben megelégedve az oktatással, ám erre a kérdésre összesen 73 válasz érkezett. Lustaság vagy tanácstalanság, ki tudja? Mindenesetre a 73 válaszolótól is igen izgalmas ötletek érkeztek.
A tanórák számának csökkentése, a tanterv modernizálása, gyakorlatiasabbá tétele: rengeteg válasz érkezett azzal a gondolattal, hogy a tanárok helyzetén kéne változtatni, nekik is kevesebb órájuk legyen, és hogy jobban megbecsültté váljanak, hiszen így ők is jobban éreznék magukat, így nekünk is jobb lenne. Valamint a tanárok módszertani korlátozásának eltörlését is sokan akarják: hadd tanítsanak olyan könyvből és úgy, amiből és ahogyan szeretnének (a normális etikai szabályok keretein belül), mert a diákoknak is erre van szüksége, ne tanítsanak minden gyereket ugyanúgy, mert úgy se megszeretni nem fogja a diák azt a tantárgyat, se jól megtanulni. Ezzel kapcsolatban írt egy válaszadó, szerintem igen frappánsan, amit most idéznék is, az utolsó kérdésünkre adott válaszok végszavaként:

“Ha minden gyereknek ugyanazt tanítják, ugyanúgy, az olyan, mintha minden betegnek ugyanazt az orvosságot adnák. Működne vajon…?”

7B4249F2-B14F-4E2D-9256-BC437BF2FD16

A közvéleménykutatásban résztvevő diákoknak nagyon köszönöm a válaszaikat, akik pedig nem vettek részt benne, remélem érdekes volt számukra egy kissé diáktársaik fejébe tekinteni. Számomra mindenképp az volt.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.