Boncasztal: Baudolino

Boncasztal: könyvek, irodalmi művek, filmek és sorozatok kiterítve, szétcincálva. Mi mit jelent? Mire utal? Miért fontos, és mi benne a meglepő? Elemzés és ajánló.

„El kell jutnom a János pap országába. Ha nem, hát hiába éltem.”

20191020_105353

A híres olasz író, Umberto Eco számtalan remek könyvet adott az irodalomnak, olyanokat, mint A Rózsa neve, a Foucault-inga, vagy A prágai temető. Én most egyik kevésbé ismert művét választottam elemzésre, mely bár nem olyan népszerű széles körben, mint az előbbiek, irodalmi értéke azonos velük. A Baudolinóról lesz szó.

1204-ben a keresztes hadak bedöntik Konstantinápoly évszázados kapuit, majd a rablóhadak elözönlik a császárváros utcáit. A fosztogatók tombolása közepette találkozik egymással a menekülő Nikétász és Baudolino, aki Barbarossa Frigyes fogadott fiaként jött keletre. Miután mindketten biztos helyre menekülnek, Baudolino belekezd egy mesébe: az ő életének meséjébe, ahol az igazság és a hazugság határai elmosódnak. Hogyan lesz egy kényszeresen hazudozó parasztfiúból a német-római császár neveltje? Hogyan lesz ebből a fiúból párizsi diák, majd hogyan keveredik plátói szerelmi viszonyba a császárnéval? Hogyan fedez fel ereklyéket, alapít várost, és indul egy misztikus birodalom felfedezésére? Baudolinónak van egy határozott verziója a válaszokról, de hogy ezzel közelebb vagyunk-e a valósághoz, az kétséges.

A könyv központi eseménye egy rejtélyes levélhez kapcsolódik, amit a legendás János pap írt a Rőtszakállú császárnak. Baudolino és barátai arra ösztönzik Barbarossa Frigyest, hogy mielőbb kössön vele szövetséget, majd maguk is útra kelnek, hogy többet tudjanak meg a sejtelmes keleti ország uralkodójáról. De kicsoda János pap?

1024px-Prester_John_map

A középkor egyik legjelentősebb és legizgalmasabb legendája János pap országának története. Krónikások, egyháziak és uralkodók körében századokig tartotta magát az elmélet, miszerint valahol a Távol-Keleten létezik egy mesésen gazdag és hatalmas erejű keresztény birodalom, aminek az élén egy János papnak nevezett személy áll. A történelem ismerőinek, de valószínűleg másoknak sem árulok el nagy titkot azzal, hogy Ázsiában sosem működött Jézus tanait követő szuperhatalom, a középkorban pláne nem. Akkor mi ihlette ezt a hiedelmet?

Európa akkori értelmisége valószínűleg egymás után értett félre több keletről érkező elszórt nesztoriánus közösségekről szóló tudósítást, és hagyta magát becsapni néhány roppant tehetséges hamisító által, akik egy időben a pápának és több uralkodónak fogalmaztak leveleket János pap nevében. Abban az időben ráadásul nagy lelkesedés övezte az iszlám elleni keresztes hadjáratokat, és sokan hitték, hogy a nagy haderővel rendelkező keleti szövetségessel együtt harapófogóba foghatnák a muszlim államokat. Végül a dologból nem lett semmi, hiszen Jánostól nem érkezett több levél, és a hozzá küldött követek vagy nem tértek vissza, vagy nem tudtak semmi érdemlegesről beszámolni. Ezután a nyugati udvarok nagyrészt elengedték a hagymázas gondolatot, viszont a közmondásosan vagyonos pap-uralkodó képe a népmesék világába költözött, és még nagyon sokáig kitartott. A legendára hatott később Marco Polo útja, valószínűleg a XV. századi portugál hajósok is keresték János papot, de csak az indiai hindu fejedelmeket találták.

73200133_772401086515092_4301039701151711232_n

Baudolino olyan típuskarakter, aki gyakran szerepel Eco regényeiben. Jólelkű különc, hihetetlenül művelt és intelligens ember, aki mindenféle körülményhez alkalmazkodik és mindig jó abban, amit éppen csinál. Remek mesélő, bár igaz, hogy neki a realitás feláldozása csekély ár egy jó történetért cserébe. Sokszor ő sem tudja, mit talált ki, és mit élt át valójában. Szívesen utazik, könnyedén felderít rejtélyeket és bármilyen nyelven meg tud tanulni rövid idő alatt – állítása szerint.

Baudolino évszázada zűrzavaros század, még középkori mércével is. A német fejedelemségek a polgárháború szélén billegnek, a német-római császár az egész kereszténység ura akar lenni, de ehhez a római pápának is van egy-két szava. Az itáliai városok lázadoznak, dübörög a keresztes háború projektje. Keleten Bizáncot hitviták szaggatják, a világ széleit mitikus szörnyek őrzik. Ideális terep ez néhány lelkes és olvasott kalandor számára.

Umberto Eco Baudolino című regénye izgalmas és fordulatos történet, tele vicces megjegyzéssel, kultúrtörténeti érdekességgel, és történelmi fikcióval. Jó stílussal és nagy műveltséggel megírt könyv, amit ha még nem olvastál, ideje bepótolni!

Csury Balázs